Több mint 200 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi büdzsében az előre nem látható kockázatok kezelésére és az év közben felmerülő kormányzati intézkedések forrására – derül ki az Országgyűlésnek kedden benyújtott költségvetési törvényjavaslatból.

Az indoklás szerint a megszokott, úgynevezett “konzervatív módon” készült a tervezet, az előre nem várt kockázatok kivédésére a kormányzat ismételten két típusú központi tartalékot képzett, az országvédelmi alap előirányzatát az ideivel megegyező, 60 milliárd forint értékben, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát, amire 110 milliárd forintot tervezett, ami szintén megegyezik a 2017-es kerettel.

A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként létrehozott stabilitási tartalék, több mint 30 milliárd forint értékben, amelynek felhasználása a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lehetséges – írták.

Az államháztartásról szóló törvény alapján az év első felében a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatának csak 40 százaléka használható fel.

Az országvédelmi alap a javaslat szerint csak abban az esetben és olyan mértékben használható fel, amennyiben a hiánycél elérése biztosított.

A növekedési kockázatok kezelésére irányuló felhasználást az is biztosítja, hogy az alap felét csak az év végén, a gazdasági és költségvetési folyamatok alakulására vonatkozó megalapozott előrejelzések alapján használhatja fel a kormány.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a 2018. évi 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél, valamint az államadósság csökkenése akkor is elérhető, ha a gazdaság bővülése a negatív kockázatok érvényesülése esetén 4 százalék alatti szintet érne el – szerepel a javaslatban.

A 2018-as büdzséjavaslatból kiderül az is, hogy az – elsősorban ágazati életpályák és bérintézkedésekre képzett – céltartalékok 87 milliárd forintot tesznek ki, a 2017-re tervezett 205 milliárd forint után, ezen belül a nyugdíjprémiumra 32,2 milliárd forint céltartalékot képeztek.

gde \ gtr – MTI