DNS-elemzések szerint lehetséges, hogy a gyapjas mamutok kihalását a genetikai hibák felhalmozódása okozhatta.

A Föld utolsó gyapjas mamutjaiban olyannyira felhalmozódtak a genetikai eredetű betegségek, hogy elveszítették szaglásukat, kerülték egymás társaságát és szőrzetük különösen fényessé vált – állapították meg kutatók, akik a kihalt állatok ősi DNS-ét vizsgálták mutációk után kutatva.

Az eredmények a jelenleg élő állatok fajfenntartásához járulhatnak hozzá – olvasható a BBC hírportálján.

Rebekah Rogers, a Berkeley-ben lévő Kaliforniai Egyetem szakértője, a kutatás vezetője szerint a mamutok örökítőanyaga “szétesett, épp mielőtt kihaltak”.

A tudósok 4000 éve élt mamutok ősi DNS-ét vizsgálták, és összevetették azt egy 45 ezer éve élt példány örökítőanyagával – ebben a korban még jóval nagyobb volt a faj populációja.

A gyapjas mamutok egykor gyakori élőlények voltak Észak-Amerikában és Szibériában, ám környezeti tényezők és valószínűleg a vadászó emberek miatt mintegy tízezer éve megkezdődött a kihalásuk. Csak kisebb populáció maradt fenn egészen négyezer évvel ezelőttig.

bso \ kut \ brr – MTI